Érd, a virágzó kertváros


Balázs Dénes, a város díszpolgára, a világot látott múzeumalapító földrajztudós így vallott Érdhez kötődő érzelmeiről:

„Szebb, gazdagabb tájat találtam – kedvesebbet soha. Úgy vagyok ezzel, mint a gólyák, meg a fecskék, ők is innen indultak el, s ha megszólal a hívó szó, ide térnek vissza.”

 

Érd, Pest megye legnépesebb, legfiatalabb, rohamos ütemben fejlődő megyei jogú városa.


A megfogalmazott fejlesztési elképzelések három területre terjednek ki. Az első az oktatási, nevelési intézményhálózat, a má- 
sodik többek között az út-, a vízközmű-hálózat, a közvilágítás, a közrendvédelem fejlesztése. A harmadik cél pedig a sport, 
a kultúra, a civil szervezetek támogatása. 
Elsőként a Gárdonyi Iskola újjáépítéséhez kezdhettek hozzá 2008-ban. A 250 millió forintos pályázati támogatással folyó beruházást szeptemberre fejezik be. 
Emellett sikerült több projekthez minimalizált önrésszel uniós forrást nyerni. Érdre három és félmilliárd forint támogatás érkezik, amit felszíni vízelvezetésre, útfelújításra, a szakrendelő bővítésére, nappali kórház létesítésére, valamint a városközpont rehabilitációjára fordíthatnak. 
Több, régi adósságot is törleszt a város. Előkészítés stádiumában van a tervezés, illetve elkészültek a tervek: lesz uszoda, lesz sportcsarnok Érden. 
Jelenleg több közbeszerzési eljárás zajlik. Még idén elkezdődhet a százmilliós járdaépítési program. A térfigyelő kamerarendszer kiépítése elől elhárult minden akadály. A helyhiányra tekintettel több óvodában férőhelybővítésre kerül sor – pályázati forrás hiányában saját erőből. 
A néhány éve vakvágányra futott csatornázási programot sikerült olyan beruházási programmá alakítani, amely csökkentett önrésszel a lehető legrövidebb idő alatt megvalósulhat. A projekt véglegesítése az idei év legnagyobb feladata, aminek eredménye lehet a 34 milliárdos csatornázási pályázat brüsszeli támogatása. 

Érd földrajzi helyzete igen érdekes, sokarcú sajátosságot mutat. Ha rátekintünk a térképre, azonnal szembeötlik, hogy a Budapesttől mintegy 20 kilométernyire délnyugatra található város a Duna jobb partján, a folyam országot kettéosztó vonalától nyugati irányban terül el, azaz a Dunántúlhoz tartozik.
tájértékelés számos előnyös összetevői közé tartoznak a kedvező közlekedési adottságok, az országos jelentőségű főútvonalak, közutak és két vasútvonal, a fővároshoz való közelség, valamint a Duna – kellően ki nem használt – szomszédsága.
Érd vonzáskörzetéhez sorolható Törökbálint, Diósd, Pusztazámor, TordasGyúró, Biatorbágy, és nem utolsó sorban a főváros Budapest is.
Érd XX. századi rohamos népességnövekedésének egyik fő oka a jó közlekedési adottságokkal magyarázható. A főváros tőszomszédságában található város gépkocsival vagy autóbusszal a régi 70-es Balatoni úton, vagy az M 7-es autópályán 20-25 perc alatt megközelíthető. Dél-Pestről, az M 0-s körgyűrű igénybevételével – Budapest forgalmas, túlzsúfolt belvárosát elkerülve – közúton közvetlenül is eljuthat a látogató Érdre.
Érd térségében a napsütéses órák évi száma 2000 óra körül van. Ez igen kedvező a gyümölcstermesztésre. Az érdi őszibarackosok terméséért, saját szedésű friss gyümölcsért augusztusban, szeptemberben az ország más részeiből is tömegesen jönnek.

A város növény- és állatvilága a település sajátos fekvése következtében, területéhez és lélekszámához képest fajokban szokatlanul gazdag. Ennek magyarázata a korábban már említett geológiai és geomorfológiai okokban keresendő. Az északi területek nyílt és zárt mészkősziklagyepei, a város nyugati határában húzódó löszborította agyagdombok, a Duna-ártér folyami hordaléka és öntéstalajai különböző jellegű élőhelyek, ezért más és más biocönózisoknak – élőlényegyütteseknek – adnak otthont. Szerencsére Érd sajátos településszerkezete következtében sokhelyütt megőrizte az eredeti, természeteshez közelálló természeti képét.